Változó vastagságú vakolásnál a falat célszerű olyan részekre osztani, amelyekhez külön átlagvastagság rendelhető. Minden rész anyagigényét a saját felületével és vastagságával számold ki, majd add össze a tömegeket. A falon mért néhány mélység egyszerű átlaga csak akkor jó közelítés, ha a mérési pontok azonos nagyságú felületrészeket képviselnek.
A számítás a beszerzendő szárazanyag mennyiségét becsüli. A választott vakolat megengedett rétegvastagságát, az alapfelület előkészítését és a bedolgozás módját a termék saját adatlapja határozza meg. A képletben szereplő vastagság helyes mennyiséget adhat, miközben az adott termékhez mégsem megengedett.
Az adatlap egységét először ellenőrizd
Szárazanyag kg = felület m² × vastagság mm × fajlagos szükséglet kg/m²/mm.
Ha a gyártó centiméterre adja meg az értéket, az átváltás kötelező. A Baumit MPI 25 termékoldalán például körülbelül 13 kg/m²/cm anyagszükséglet szerepel. Ez 13 ÷ 10 = 1,3 kg/m²/mm. A centiméteres 13-as számot milliméteres vastagság mellé írva tízszeres tömeget kapnál.
Az alábbi saját példában ezzel a fajlagos értékkel és 40 kg-os zsákokkal számolunk. A megadott falterületek és vastagságok szemléltető helyszíni adatok. A rendeléshez a ténylegesen választott kiszerelést és termékváltozatot is ellenőrizd.
Három felületrész összesítése
Legyen 22 m² falrész 10 mm, további 9 m² 15 mm, végül 5 m² 22 mm átlagvastagságú. Az összfelület 22 + 9 + 5 = 36 m².
| Felületrész | Vastagság | Számított anyag |
|---|---|---|
| 22 m² | 10 mm | 286,00 kg |
| 9 m² | 15 mm | 175,50 kg |
| 5 m² | 22 mm | 143,00 kg |
Az első sor számítása például 22 × 10 × 1,3 = 286 kg. Az alapmennyiség összesen 604,50 kg. Feltételezett 8% munkaveszteségi ráhagyással 604,50 × 1,08 = 652,86 kg adódik. Ez 652,86 ÷ 40 = 16,3215 zsák, így 17 egész zsák, azaz 680 kg a beszerzési mennyiség. A felkerekített készlet és a ráhagyásos becslés különbsége 27,14 kg.
A maradékot itt a rendelési kerekítésből számítottuk. A ténylegesen megmaradó bontatlan zsákok száma a bedolgozott mennyiségtől függ, ezért a 27,14 kg-ot ne tekintsd előre biztosan visszavihető készletnek.
Milyen átlag kerüljön a kalkulátorba?
Ha az eszköz egyetlen területet és egyetlen vastagságot kér, használd a felülettel súlyozott átlagot:
Átlagvastagság = (22 × 10 + 9 × 15 + 5 × 22) ÷ 36 = 12,9167 mm.
A 36 m² × 12,9167 mm × 1,3 számítás ugyanazt a 604,50 kg körüli tömeget adja. A három vastagság egyszerű átlaga viszont (10 + 15 + 22) ÷ 3 = 15,6667 mm lenne. Ez az 5 m²-es vastag résznek ugyanakkora súlyt adna, mint a 22 m²-es vékonyabb résznek, így túlbecsülné az anyagigényt.
A számlálás közben őrizd meg a súlyozott összeg pontosságát; a megjelenített négy tizedesnél pontosabb átlagot is használhatsz. Egész zsákra a végén kerekíts. Az egyes falrészek külön zsákra kerekítése akkor indokolt, ha eltérő anyag, külön munkaszakasz vagy valóban elkülönített beszerzés tartozik hozzájuk.
Mennyi vastagsági eltérést bír el a 17 zsák?
A 27,14 kg-os kerekítési többletet hasznos visszafordítani milliméterre. A példabeli 36 m²-en egy további milliméter átlagvastagság 36 × 1,3 = 46,80 kg szárazanyagot igényel. A változatlan 8%-os munkaveszteségi feltevéssel a rendelési alap növekedése 50,544 kg.
Ha egy pontosított felmérés szerint az átlagos szükséges vastagság 1 mm-rel nagyobb, az új beszerzési alap 652,86 + 50,544 = 703,404 kg. Ehhez 18 darab 40 kg-os zsák kell. A többlet egyenetlenség helyétől függetlenül ugyanekkora mennyiségi hatás adódik, ha valóban a teljes 36 m² súlyozott átlaga nő 1 mm-rel; a helyi alkalmazási megfelelőség továbbra is külön kérdés.
A meglévő 680 kg-os készlet legnagyobb fedezett átlagvastagságát így kapod meg:
680 ÷ (36 × 1,3 × 1,08) = 13,4536 mm.
A kiinduló 12,9167 mm-hez képest tehát csak 0,5370 mm átlagos emelkedés fér a felkerekített készletbe, ha a választott ráhagyást is meg akarod tartani. Ez nem előírt mérési tűrés és nem garantált kivitelezési tartalék. Azt mutatja meg, milyen közel van a jelenlegi becslés a következő zsákhatárhoz.
A mennyiségi feljegyzésben külön kezeld a megváltozott mérést és a munkaveszteséget. Ha az új felmérés nagyobb vastagságot igazol, először a zónák adatait javítsd. A régi átlag megtartása és a 8% utólagos csökkentése elfedné a módosult igényt. Ha a változás csak az 5 m²-es részhez tartozik, annak sorát számold újra; ne növeld automatikusan az egész 36 m² vastagságát.
Saját próbamunkával pontosítható a beszerzési szorzó
Nagyobb munkánál egy megfelelően felmért első szakasz tényleges szárazanyag-fogyása megmutathatja, mennyire illik a helyszínhez a kezdeti becslés. A felbontott zsákok teljes tömegéből vond le a megmaradó száraz anyagot, és jegyezd fel a próbarész területét, valódi átlagvastagságát, valamint az elszórt vagy megmaradt bekevert anyagot. A vízzel bekevert habarcs tömegét ne keverd a szárazanyag kilogrammjával.
Egy kitalált próbában 6 m², átlagosan 12 mm-es felület elkészítéséhez 104 kg szárazanyag fogyott el a készletből. Ez 104 ÷ (6 × 12) = 1,4444 kg/m²/mm helyszíni beszerzési szorzó. Ha a munka többi része valóban hasonló, a korábbi zónák 465 m²·mm vastagság–terület összegére ezzel 671,67 kg, azaz 17 darab 40 kg-os zsák adódna.
Ha a próbarész a felmért 36 m² része volt, a 671,67 kg a teljes munkára vonatkozik. A már elfogyott 104 kg után körülbelül 567,67 kg kellene még. Tegyük fel, hogy a próbához három 40 kg-os zsákot bontottál fel, és a külön megmért, tovább használható száraz maradék 16 kg. A további beszerzés alapja ekkor 567,67 − 16 = 551,67 kg, tehát 14 új zsák. A próba három zsákjával együtt így ugyanaz a 17 zsákos teljes beszerzés áll össze. Ha a próba külön mintafelületen készült, a 104 kg-ot a 36 m² igényéből nem vonhatod le; ezt a munkanaplóban egyértelműen jelöld.
Ez az új szorzó a próba során elfogyott, veszteségekkel együtt mért anyagot tartalmazza. Ugyanarra a munkaveszteségre további 8%-ot felszámolva 725,40 kg, vagyis 19 zsák jönne ki; ez kettős figyelembevétel lehet. Külön tartalékot a próba bizonytalansága, a további falszakaszok eltérő állapota vagy a rendelési feltétel indokolhat. Ezeket nevezd meg, és az új szorzót csak összehasonlítható munkára vidd tovább. A próba a gyártói rétegvastagsági határokat nem módosítja.
A mélyebb hibát külön jelöld
Egy kicsi, mélyebb üreg könnyen elveszik a teljes fal átlagában. Mennyiségben kevés anyagot jelenthet, mégis más javítási eljárást igényelhet. A teljes felület átlaga mellett ezért tartsd meg a helyi minimumot és maximumot is. A kivitelezési megfelelőséget ezek és a gyártói rétegvastagsági határok alapján kell megvizsgálni.
A vakolatszükséglet-kalkulátorban a példához 36 m² területet, 12,9167 mm átlagot, 1,3 kg/m²/mm fajlagos igényt, 40 kg-os zsákot és 8% ráhagyást adj meg. A helyszíni feljegyzésben a három részt külön őrizd meg. Így egy új mérés után pontosan azt a sort javíthatod, amelyik megváltozott.
Háromkérdéses tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ, és írd fel az A, B vagy C betűt. A három feladat után ellenőrizd magad a magyarázatokkal.
1. 13 kg/m²/cm fajlagos igényt milyen számmal írsz át kg/m²/mm-re?
- A) 1,3
- B) 13
- C) 130
2. 22 m²-en 10 mm, 9 m²-en 15 mm, 5 m²-en 22 mm kell. Mennyi a felülettel súlyozott átlag?
- A) 15,6667 mm
- B) Körülbelül 12,9167 mm
- C) 22 mm
3. A próba fogyási szorzója már a munka közben elvesző anyagot is tartalmazza. Ugyanarra a veszteségre automatikusan ráteszel még 8%-ot?
- A) Igen, minden mért szorzó veszteség nélküli.
- B) Csak akkor, ha a próba hat négyzetméteres.
- C) Nem; előbb tisztázni kell a külön többlet okát.
Megoldások és önálló pontozás
Minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont; összesen 3 pont szerezhető. 3 pont: a vizsgált összefüggéseket helyesen alkalmaztad; következőként készíts számítást a saját bemeneteiddel. 2 pont: az eltévesztett feladatnál megnevezett részt olvasd újra, és ellenőrizd a megoldást a képlettel. 0–1 pont: kezdd a(z) Az adatlap egységét először ellenőrizd résszel, majd haladj végig a három magyarázaton, és oldd meg újra a kérdéseket. A próba a cikk megértéséről ad visszajelzést.
1. megoldás
A) 1,3 – Egy centiméter tíz milliméter; az egy milliméterre jutó tömeg tizedakkora. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Az adatlap egységét először ellenőrizd.
2. megoldás
B) Körülbelül 12,9167 mm – (22×10+9×15+5×22)/36 = 12,9167 mm. A zónák eltérő területet képviselnek. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Milyen átlag kerüljön a kalkulátorba?.
3. megoldás
C) Nem; előbb tisztázni kell a külön többlet okát. – Az elfogyott szárazanyagból képzett szorzó a megfigyelt veszteséget is tartalmazza. További tartalék más, megnevezett bizonytalanságot fedezhet. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Saját próbamunkával pontosítható a beszerzési szorzó.