Két termék között gyakran a darabonkénti fedezet alapján próbálunk sorrendet felállítani. Amikor egyetlen gép ideje korlátozza a termelést, érdemes azt is megvizsgálni, mennyi idő alatt keletkezik ez a fedezet. A gyártási terv célja az adott időablakból elérhető összes hozzájárulás növelése, a ténylegesen eladható mennyiségek figyelembevételével.
A kapacitáskihasználtsági számítás mellé készíts termékenként egy idő- és fedezetlistát. A példa minden összege szemléltető, áfa nélküli adat. A fix költséget egyelőre változatlannak tekintjük, túlórát és új gépet nem veszünk igénybe.
Ugyanarra az erőforrásra vetíts
Az A termék darabonként 6000 Ft fedezetet ad, és 30 percet foglal a szűk keresztmetszetet jelentő gépen. A B terméknél 4500 Ft a fedezet és 15 perc az időigény. A rendelkezésre álló gépidő 240 perc.
A mutató: darabfedezet / szűk keresztmetszeti idő. A terméknél 6000/30 = 200 Ft/perc, B terméknél 4500/15 = 300 Ft/perc az eredmény. A B termék kevesebb fedezetet hoz darabonként, ugyanakkor gyorsabban használja fel a korlátozott gépidőt.
Az OpenStax korlátozott erőforrásokról szóló fejezete ezt a szűk keresztmetszetre vetített hozzájárulást használja a rövid távú terméksorrend értelmezésére. A mi számításunk saját termékadataival dolgozik.
A keresleti korlát után a sorrend folytatódik
A B termékből az adott időszakban legfeljebb tíz darab adható el. Ezekhez 10 × 15 = 150 perc szükséges, a fedezetük 10 × 4500 = 45 000 Ft. A megmaradó 90 percben három A termék készülhet, további 18 000 Ft fedezettel.
Az összesített terv tíz B és három A, 63 000 Ft fedezettel. A teljes 240 percet felhasználja. Ha kizárólag A-t gyártanánk, nyolc darab készülne, összesen 48 000 Ft fedezettel. A két terv különbsége 15 000 Ft, változatlan gépidő mellett.
A számítás azonnal megváltozik, ha a B iránti kereslet csak négy darab. Ekkor 60 perc után a másik termékre térünk át, és a fennmaradó 180 percben hat A készül. A fedezet 18 000 + 36 000 = 54 000 Ft. Az eladhatatlan készlet felhalmozása nem azonos a realizálható fedezet növelésével.
Mennyit érhet még harminc perc?
Térjünk vissza a tízdarabos B-kereslethez. Ha a gépidő 270 percre nő, B-ből továbbra is tíz darab adható el. Az új 30 percben egy további A fér el, így a fedezet 69 000 Ft-ra emelkedik. A többletidő határértéke ebben a helyzetben 6000 Ft.
Ez az érték a vizsgált tervben rendelkezésre álló többletfedezet. A túlóra elfogadható díjáról csak az összes további költség, az emberi kapacitás és a többi gyártási lépés ellenőrzése után lehet dönteni. A gépen felszabadított idő értéke termékmixenként is változik.
Hol szűnik meg az egyszerű sorrend megbízhatósága?
A percenkénti rangsor itt egyetlen korlát, osztható időkeret és meghatározott keresleti plafon mellett működik. Minimum gyártási sorozat, jelentős átállás, több szűk keresztmetszet vagy együtt gyártandó termékek esetén külön kombinációvizsgálat kellhet. Az egész darabokra kerekítés miatt az utolsó maradék percek sem mindig használhatók fel.
A gyártási sorrend tervezőben a gépek és műveletek ütközéseit vizsgálhatod. A mostani fedezetalapú termékmixet külön döntési munkalapként kezeld; a műveleti ütemezés önmagában nem számolja ki a nyereségszerinti optimális eladási mennyiséget.
Egy átállás a gyártási mennyiséget is megváltoztatja
Egészítsük ki a tíz B termékre szóló keresletet egy új feltétellel: ha A és B egyaránt készül, a köztük szükséges egyszeri átállás 30 percet foglal el a 240 percből. Egyetlen terméktípus gyártásakor ebben a példában nincs ilyen többlet. Tíz B után a 150 perc gyártás és 30 perc átállás összesen 180 perc. A maradó 60 percben két A készül. A terv fedezete így 57 000 Ft, az átállás nélküli 63 000 Ft helyett.
Az alternatívát is számold ki: nyolc A változatlanul 48 000 Ft fedezetet ad. A vegyes terv időbeli korlátja után még 9000 Ft az előnye. Ha az átállás további, eddig el nem számolt 9000 Ft pénzbeli költséggel jár, a két terv azonos, 48 000 Ft-os hozzájárulást ad. Ennél drágább átállás mellett a vegyes terv e két lehetőség közül gyengébb. A percveszteséget és a külön pénzbeli költséget két eltérő hatásként számoltuk; ugyanazt a munkabért ne vond le még egyszer, ha már része a darabfedezetnek.
A percenkénti rangsort ezért mindig fordítsd át tényleges, egész darabos tervvé. Ellenőrizd az átállási időt, az eladható mennyiséget és a maradó perceket. A fenti feltételek mellett a lehetséges egész darabos párok vizsgálata is a tíz B és két A kombinációt adja a legjobb vegyes tervnek.
Gyakori kérdések
A nagyobb árrésszázalék mindig előnyt jelent?
Azonos korlátozott gépidő mellett a forintban mért, percre jutó fedezetet is ismerni kell. Az árrésszázalék önmagában kevés a rangsorhoz.
Mi legyen a fix költségekkel?
A két terv összevetésében a változatlan fix költség kiesik. A teljes üzemi eredményhez később azt is le kell vonni.
Miért fontos a keresleti plafon?
Mert a legjobb percenkénti mutatójú termékből sem biztos, hogy korlátlan mennyiséget el lehet adni.
Egész daraboknál a jobb Ft/perc még nem garantálja a legjobb tervet
Az alábbi önálló ellenpélda az egész darabok hatását mutatja. Most 60 perc gépidő áll rendelkezésre. Az X termék 40 perc alatt 9000 Ft fedezetet ad, az Y termék 30 perc alatt 6500 Ft-ot. Nincs átállási költség, mindkét termék eladható, és csak teljes darab számolható el az időszakban.
X mutatója 225 Ft/perc, Y-é körülbelül 216,67 Ft/perc. Ha a jobb mutató alapján először egy X-et gyártasz, 20 perc marad. Ebbe egyik termékből sem fér bele újabb teljes darab. A terv fedezete 9000 Ft. Két Y ezzel szemben pontosan 60 perc, és 13 000 Ft fedezetet ad.
A lehetséges egész darabos tervek ebben a kis példában egyszerűen felsorolhatók: nulla termék, egy X, egy Y vagy két Y. Egy X és egy Y már 70 percet igényelne. Így a két Y a legjobb megengedett terv, 4000 Ft-tal nagyobb fedezettel, mint a mutató szerinti első választás.
Az eredeti A–B példák számai továbbra is helyesek. A tanulság a módszer alkalmazási határa: oszthatatlan termékeknél a maradék idő miatt külön ellenőrizd a megvalósítható kombinációkat. Sok terméknél ez egészértékű optimalizálási feladattá válhat. Ha félkész termék is átvihető a következő időszakra, annak kezelését és későbbi értékét külön kell modellezni.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. A megoldások ellenőrzése után minden helyes válaszért 1 pontot adj magadnak; a hibás, kihagyott vagy több válasszal megjelölt kérdés 0 pont. Összesen 0–3 pont szerezhető.
1. A darabfedezete 6000 Ft/30 perc, B-é 4500 Ft/15 perc. Melyik használja jobban az egyetlen korlátozott gépet?
- A) A, mert nagyobb a darabfedezete.
- B) Azonos a két termék.
- C) B, mert 300 Ft/perc a 200 Ft/perccel szemben.
2. 240 perc, legfeljebb tíz B és átállás nélküli gyártás esetén melyik terv szerepel a főpéldában?
- A) Tíz B és három A, 63 000 Ft fedezettel.
- B) Tizenhat B, mert az adná a legtöbb darabot.
- C) Nyolc A és tíz B.
3. A vegyes gyártás 30 perc átállást és további 9000 Ft költséget igényel. Tíz B és két A pénzbeli hozzájárulása mennyi?
- A) 63 000 Ft
- B) 48 000 Ft
- C) 57 000 Ft
Megoldások és pontszám
1. C. A közös nevező a gépen eltöltött perc: 6000/30 = 200, illetve 4500/15 = 300 Ft/perc.
2. A. A tíz B 150 percet használ; a maradó 90 percben három A fér el. Tizenhat B túllépné a keresleti korlátot, nyolc A és tíz B pedig az időkeretet.
3. B. A gyártási fedezet 10 × 4500 + 2 × 6000 = 57 000 Ft. A külön átállási költség levonása után 48 000 Ft marad, ugyanannyi, mint nyolc A esetén.
3 pont: A percenkénti mutatót keresleti és átállási korláttal is értelmezted. Készíts a saját gépedre egész darabos tervet.
2 pont: Az 1. kérdéshez a percre vetített fedezetet, a 2.-hoz a keresleti korlátot, a 3.-hoz az átállás kétféle hatását nézd át.
0–1 pont: Először számold ki külön A és B Ft/perc értékét. Utána oszd fel a 240 percet, végül vond le az esetleges külön átállási költséget.