A nyomtatási méretet a kép valódi pixelszámából és a kívánt képsűrűségből számold. A fájl nevében szereplő „nagy felbontás”, a megabájtban mért méret és a felbontásmezőbe írt 300-as szám önmagában kevés. Az a kérdés, hogy a kiválasztott képrészlet hány képpontot tartalmaz, és ez mekkora felületre kerül. A vágás, a nagyítás és a nyomdai elhelyezés egymást követő lépései mind módosíthatják az eredményt.
Három adatot keress az eredeti képnél
Először a szélességet és a magasságot írd fel pixelben. Másodszor a tervezett nyomat méretét centiméterben. Harmadszor kérdezd meg a kivitelezőt, mekkora tényleges képsűrűséget kér az adott technológiához és felhasználáshoz. A cikkben szereplő 300 PPI számítási példa, a konkrét megrendelés előírása ettől eltérhet.
A PPI képpont/hüvelyk, a nyomtató DPI-értéke pedig nyomtatási pont/hüvelyk jellegű adat. A két fogalom eltérő részét írja le a folyamatnak. A képfájl méretezésénél azt számoljuk, hány képpont jut egy hüvelyknyi nyomatra. Egy nyomtató több apró ponttal is megjeleníthet egy képpontnyi színterületet.
Az Adobe képméretezési leírásában is külön szerepel a pixelméret, a fizikai méret és a képsűrűség. A resample művelet új képpontokat számolhat vagy meglévőket hagyhat el; ezt külön döntésként kezeld.
Hatmillió és huszonnégymillió képpont
Egy 6000 × 4000 pixeles kép 24 000 000 képpontot tartalmaz, azaz 24 megapixeles. Ha mindkét oldal pixelszámát megfelezed, 3000 × 2000 = 6 000 000 képpont marad. Az oldalak felezésével a teljes képpontszám a negyedére csökken.
Ezért félrevezető pusztán annyit mondani, hogy „feleakkora képet” kérsz. Jelentheti a szélesség és magasság felezését, a képpontszám felezését vagy a tömörített fájl bájtméretének csökkentését. Ezek külön műveletek. Ajánlatkérésnél add meg a kívánt pixelszélességet, pixelmagasságot és fájlformátumot is.
A bájtméretből önmagában nem számítható vissza a részletesség. Egy tömörítetlen és egy tömörített változat azonos pixelszám mellett is eltérő helyet foglalhat. A fénykép témája és a tömörítési beállítás szintén hat a kész fájlra.
Mekkora nyomat lesz 6000 × 4000 pixelből?
Az összefüggés: méret centiméterben = pixelszám / PPI × 2,54. A 2,54 a hüvelyk és a centiméter közötti pontos átváltási tényező.
300 PPI mellett a szélesség 6000 / 300 × 2,54 = 50,8 cm. A magasság 4000 / 300 × 2,54 = 33,87 cm. Ugyanaz a változatlan kép 200 PPI mellett 76,2 × 50,8 cm területet fed le. A nagyobb nyomaton ritkábban helyezkednek el ugyanazok a képpontok.
A nyomtatási méret kalkulátorban add meg a két pixelméretet és a választott sűrűséget. A felület DPI elnevezést használ a mezőben; ennél a számításnál a képfájl nyomtatási képsűrűségét adod meg. Az eredmény geometriai méret, a fénykép élességét és a nyomtatás minőségét külön kell megítélni.
A meglévő nyomatból visszafelé is számolhatsz
Ha a 6000 pixeles oldalt 60 cm szélesre helyezed, a tényleges sűrűség 6000 / (60 / 2,54) = 254 PPI. Ha ugyanezt 120 cm-re nagyítod, 127 PPI adódik. Ettől a fájlban lévő részletek száma változatlan marad.
A PPI-kalkulátor a fizikai méret és a pixelszám összefüggését szemlélteti, kijelzőnél az átlóval számolva. Nyomdai dokumentumnál mindig a tényleges elhelyezett méretet ellenőrizd. Egy képszerkesztőben beállított 300 PPI érték a tördelőprogramban történő kétszeres nagyítás után 150 PPI effektív sűrűséget jelenthet.
Az ellenőrzést ezért a végleges dokumentumon is végezd el. Különösen borítónál, plakátnál vagy csomagoláson gyakori, hogy a képet a tervezés későbbi szakaszában még átméretezik.
A képarány határozza meg, mit kell levágni
A 6000 × 4000 kép aránya 3:2. Egy 30 × 20 cm-es hely ugyanezt az arányt használja. Egy 30 × 30 cm-es négyzethez viszont döntened kell: vágással töltöd ki, vagy teljes képet hagysz meg üres sávokkal. A nyújtás megváltoztatja az alakokat, ezért külön szerkesztői beavatkozásként kell kezelni.
Középre igazított négyzetes vágásnál a példaképből 4000 × 4000 pixel marad. A két oldalról összesen 2000 pixel esik ki, vagyis az eredeti 24 megapixelből 16 megapixel használható. A megmaradó szélesség 30 cm-en 4000 / (30 / 2,54) = 338,67 PPI.
Ha a négyzetes kivágást 50 cm szélesre nagyítod, ugyanebből 203,2 PPI lesz. Előbb tehát válaszd ki a ténylegesen felhasznált képrészletet, utána számold ki a nyomtatható méretet. A képarány-kalkulátor az arányok és az aránytartó átméretezés ellenőrzésében segít; a kompozíciós döntést a képen kell meghoznod.
Mit változtat a felbontásmező átírása?
Ha kikapcsolt újramintavételezés mellett átírod a képsűrűséget, a program a fizikai nyomtatási méretet módosítja. A meglévő pixelek száma ugyanannyi marad. Újramintavételezésnél megváltozhat a pixelszám is, de az újonnan számolt értékekből önmagában nem következik több eredetileg rögzített részlet.
Egy arcról készült életlen kép lehet 6000 pixel széles. A képlet alapján nagy nyomatra is elegendő képpontot tartalmazhat, miközben az arc részletei már a forrásban elmosódottak. A matematikai ellenőrzés mellé ezért tedd oda a kép megtekintését és egy végleges méretű részlet próbanyomatát.
Az Adobe vágási útmutatója segít a kivágás műveletében. Az eredeti fájlról őrizz meg külön változatot, hogy egy későbbi másik képarányhoz vissza tudj térni.
Mennyi pixel kell a kért mérethez?
A képlet megfordítható: szükséges pixelszám = méret centiméterben / 2,54 × cél-PPI. Egy 40 cm széles nyomathoz 300 PPI mellett 4724,41 pixel adódik. Egész képponttal számolva, a cél legalább teljesítéséhez 4725 pixeles szélességet választasz. Ez a szükséges geometriai méret, az eredeti felvétel minőségét továbbra is külön ellenőrizned kell.
Ha a tervezett kép 40 × 30 cm, ugyanezzel a sűrűséggel a magasság 3543,31 pixel, felfelé kerekítve 3544. Ez 4:3 képarányú hely, ezért a 3:2-es eredetit előbb megfelelően vágd vagy másképp helyezd el. A két tengelyhez tartozó követelményt egyszerre kell teljesíteni. Ha a tördelés közben a képet eltérő mértékben nyújtották vízszintesen és függőlegesen, két effektív PPI-érték adódik. Ezek átlaga nem alkalmas a minimumkövetelmény ellenőrzésére: a kisebbik értéknek is el kell érnie a célt, miközben a nyújtás okozta alaktorzulást külön meg kell vizsgálni. A szélességhez a vízszintes pixelszámot, a magassághoz a függőleges pixelszámot használd; az egyik irány többlete nem pótolja a másik hiányát.
Képkérésnél ezt a számítást add át a fotósnak vagy a képet küldő kollégának. Így világos, miért lehet kevés egy üzenetküldőből lementett, automatikusan kicsinyített változat. Ha elérhető az eredeti állomány, abból induljatok ki. A már lecsökkentett másolat többszöri továbbküldése és újramentése nem pótolja a hiányzó forrásképpontokat.
A kifutó a szükséges képpontszámot is növeli
Tegyük fel, hogy a kész nyomat 40 × 30 cm, a nyomda pedig ebben a konkrét megrendelésben minden oldalon 3 mm kifutót kér a szélig érő fényképhez. Ez szemléltető nyomdai feltétel, nem általános kötelező méret. A képpel lefedendő teljes terület így 40,6 × 30,6 cm, mert a két szemközti oldalon együtt 6 mm adódik hozzá.
300 PPI mellett a szélességhez 40,6 / 2,54 × 300 ≈ 4795,28 pixel, a magassághoz 30,6 / 2,54 × 300 ≈ 3614,17 pixel kell. A legalább 300 PPI-hez az egyes tengelyeken felfelé kerekítve 4796 × 3615 pixel a minimális külön-külön teljesítendő méret. Az aránytartó vágásnál vagy exportnál a tényleges méreteket és a két tengely sűrűségét együtt ellenőrizd.
| Lefedendő terület | Fizikai méret | Tengelyenként legalább ennyi pixel 300 PPI-hez |
|---|---|---|
| Csak a kész nyomat | 40 × 30 cm | 4725 × 3544 |
| A példabeli kifutóval együtt | 40,6 × 30,6 cm | 4796 × 3615 |
Ha a forráskép 6000 × 4000 pixel, mindkét követelményhez van elegendő kiinduló képpont, de az eltérő oldalarány miatt vágásra lehet szükség. A kifutóval együtt számított hely oldalaránya 40,6 / 30,6 ≈ 1,327, a forrásé 1,5. A teljes négyezres pixelmagasságot használó, arányos kivágás szélessége körülbelül 5307 pixel lenne. A kompozíciót ezen a tényleges kivágáson vizsgáld.
A vágáskor leeső képterületre ne kerüljön pótolhatatlan részlet vagy felirat. A nyomda által kért belső biztonsági távolság további, külön feltétel: a kifutó méretéből nem következik automatikusan. A sablon vágóvonalát és biztonsági jelölését a végső elhelyezéssel együtt kell nézni.
A kép fehér vászonnal való körbenövelése önmagában nem pótolja a kifutóhoz szükséges képtartalmat. Ha a megrendelés a szélig érő fotót kéri, annak a vágási vonalon túl is folytatódnia kell. A képméretezésnél ezért különítsd el a vászonméret változtatását, a meglévő kép átméretezését és az újramintavételezést. Átadáskor a nyomdai export tényleges kész méretét, kifutóját és effektív képsűrűségét is ellenőrizd.
Az egyenesítés után újra számold a használható képméretet
Egy ferde horizont javításához elforgatott kép sarkainál üres területek keletkezhetnek. Ha ezeket vágással távolítod el, kevesebb eredeti képterület marad. A vászon vagy az export pixelszáma önmagában nem mutatja ezt a veszteséget.
Vegyük a 6000 × 4000 pixeles forrást és a négyzetes nyomatot. Saját geometriai példánkban 10°-os forgatás kell, a képen kívülről nem használunk kitöltést, és a forrás pixelsűrűségét nem növeljük meg. Egy s oldalú, 10°-kal elfordított négyzet befoglaló szélessége és magassága egyaránt s × (cos 10° + sin 10°). A négyezres képoldal ezért legfeljebb 4000 / (cos 10° + sin 10°) ≈ 3452,87 pixel oldalú négyzetet enged a folytonos geometriai modellben.
Egész képpontos tervként legfeljebb 3452 pixeles oldallal számolva a 30 cm-es nyomaton 3452 / 30 × 2,54 ≈ 292,27 PPI adódik. Ez már a példabeli 300 PPI cél alatt van, miközben a forgatás előtti 4000 pixeles négyzet 338,67 PPI-t adott. A konkrét program vágása és újramintavételezése további eltérést okozhat, ezért a végleges kivágás tényleges adatait ellenőrizd.
Az Adobe vágási és egyenesítési útmutatója szerinti szerkesztés után újra végezd el a nyomtatási méret számítását. Ha a cél már nem teljesül, kisebb nyomatot, kevésbé szűk kompozíciót vagy megfelelő másik forrást választhatsz. A programmal létrehozott új széltartalmat és az eredetileg lefényképezett részletet a minőség megítélésénél külön kezeld.
Így adj át ellenőrizhető anyagot
Az átadás mellé írd fel a végső pixelméretet, az elhelyezett centiméteres méretet és a számolt PPI-t. Ha történt vágás, a végső kivágás adataival dolgozz. A kifutót és a biztonsági távolságot a nyomda konkrét sablonja alapján kezeld; ezek nem vezethetők le pusztán a fénykép szélességéből.
Egy rövid ellenőrzési jegyzet lehet például: négyzetre vágott 4000 × 4000 pixel, 30 × 30 cm kész méret, körülbelül 339 PPI. Ebből a kivitelező és a grafikus is ugyanazt a méretezést tudja ellenőrizni. Ha a méret később változik, a képlet alapján azonnal újraszámolható a sűrűség, és még a nyomtatás előtt eldönthető, szükséges-e másik kép.
Záró tudáspróba
Kérdésenként egy választ jelölj meg, majd a megoldások alapján pontozd magad. Ez a három kérdés a cikkben bemutatott összefüggéseket ellenőrzi.
1. 6000 × 4000 pixelből középre igazított négyzetet vágsz, majd 30 × 30 cm-re nyomtatod. Melyik pixelszám alapján számolsz?
- A) A fájl megabájtban mért méretéből.
- B) Az eredeti 6000-es szélességből; 508 PPI.
- C) A megmaradt 4000 × 4000 alapján; körülbelül 338,67 PPI.
2. 40 × 30 cm-es nyomathoz oldalanként 3 mm kifutó kell. Mekkora területet fedjen a kép?
- A) 40,3 × 30,3 cm-t.
- B) 40,6 × 30,6 cm-t.
- C) 40 × 30 cm-t.
3. Újramintavételezés nélkül 150-ről 300 PPI-re írod át a felbontásmezőt. Mi változik?
- A) Megduplázódik az eredetileg rögzített részletesség.
- B) A hozzárendelt fizikai nyomtatási méret feleződik; a pixelszám marad.
- C) Mindkét oldal pixelszáma megduplázódik.
Megoldások és pontozás
1. C. A kiesett oldalsó képpontok nem kerülnek a nyomatra. A tényleges sűrűség 4000/30 × 2,54. Ismétléshez: A képarány határozza meg, mit kell levágni.
2. B. Mindkét tengelyen két oldalon van 3–3 mm, tehát a teljes növekmény 6 mm. A szükséges pixelszámot is erre a méretre számoljuk. Ismétléshez: A kifutó a szükséges képpontszámot is növeli.
3. B. Változatlan pixeleknél kétszeres sűrűséghez fele akkora oldalhossz tartozik. A beállítás átírása nem készít új forrásrészletet. Ismétléshez: Mit változtat a felbontásmező átírása?.
Minden helyes válasz 1 pont; a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont. Az összpontszám 0–3 lehet.
- 0 pont: dolgozd végig újra a három megoldásban megjelölt részt, és írd le a példák kiinduló feltételeit.
- 1 pont: a két elhibázott kérdésnél vezesd le a helyes választ; külön írd mellé, melyik feltétel vagy számolási lépés maradt ki.
- 2 pont: térj vissza az egyetlen elhibázott kérdéshez kapcsolt részhez, majd egy bemenet megváltoztatásával ellenőrizd újra az eredményt.
- 3 pont: a három összefüggést ebben a feladatsorban helyesen alkalmaztad. Próbáld ki a cikk egyik ellenőrzését saját adatokkal, a feltételeket és a mértékegységeket is feljegyezve.