A következő fizetésig rendelkezésre álló pénzt érdemes a hátralévő napokhoz és a még esedékes kiadásokhoz rendelni. A számlaegyenleg önmagában kevés ehhez. Abból lehet, hogy holnap levonnak egy díjat, három nap múlva vásárolnod kell egy bérletet, és szeretnél egy kisebb összeget érintetlenül hagyni. Ezek után derül ki, mekkora napi költés fér bele.
A következő fizetésig tervező kalkulátor dátumozott bevételekkel és kiadásokkal is számol. Így egy később érkező összeg mellett a korábbi pénzhiány is látható marad. A példák saját, szemléltető háztartási összegeket használnak; a választott tartalék mértéke kizárólag a számítás bemutatását szolgálja.
A ténylegesen hozzáférhető pénzből indulj
Válassz egy kezdőnapot, és írd össze az akkor valóban felhasználható pénzt. Ha a bankszámla mellett készpénzed is van, ezt is hozzászámíthatod. Ugyanazt az összeget viszont csak egyszer vedd figyelembe. A számláról korábban felvett húszezer forint már a készpénzkészleted része, miközben a bankszámlán nincs jelen.
A fizetés módjához tartozó hozzáférést is nézd meg. Egy saját példában 100 000 Ft összes pénzedből 20 000 Ft van bankszámlán és 80 000 Ft készpénzben. Ha egy 30 000 Ft-os esedékes tételt kizárólag erről a számláról vonnak le, a terheléshez 10 000 Ft hiányzik a számláról, amíg oda más pénz nem érkezik. A teljes vagyonod összege ettől elég lehet, a megfelelő helyre kerülés időpontja a kérdés. A készpénz számlára helyezése az együtt követett kereten belüli átadás; új bevételként hozzáadva kétszer számolnád ugyanazt a pénzt.
A lefoglalt kártyás tételeket is ellenőrizd. Amennyiben a használt banki egyenleg már levonta a vásárlást, a tervbe ne vidd be ismét jövőbeli kiadásként. Ha még nem jelent meg benne, rögzítsd a megfelelő fizetési napra. A cél az, hogy minden pénzmozgás pontosan egyszer szerepeljen.
A hitelkeretet és egy ismerős bizonytalan visszafizetését kezeld külön a biztos pénztől. Ebben a rövid távú tervben csak olyan bevételre építs alapváltozatot, amelynek összege és érkezése kellően meghatározott. A bizonytalan tétellel készíthetsz egy második forgatókönyvet, de annak eredménye feltételes marad.
Az MNB háztartási költségvetési tájékoztatója a bevételek és kiadások következetes vezetését javasolja a pénzügyi helyzet megértéséhez. Itt ugyanezt a gondolatot rövid időszakra alkalmazzuk, és a tételek napját is figyelembe vesszük.
Hány napra kell elégnek lennie?
A kezdőnapot beleszámítjuk, a következő fizetés napját már az új időszakhoz rendeljük. Ha október 8-án reggel készíted el a tervet, és október 18-án érkezik a fizetés, tíz napot kell finanszírozni: október 8-tól 17-ig. Az október 18-i fizetés ebben az időszakban nem költhető el előre.
Ez a határ különösen akkor fontos, ha fizetésnapon nagyobb számla is esedékes. Annak fedezetét már a következő tervben kell biztosítanod. Az előző időszak lezárásakor megmaradó pénz és az új bevétel együtt adja az új kiindulópontot.
Az esedékes tételeket dátummal és rövid névvel rögzítsd. A rendszeres bevásárlást kezelheted napi szabad keretként, vagy előre meghatározott vásárlási napokra tett tételként. A kettőt ugyanarra a vásárlásra ne alkalmazd egyszerre. Ugyanez vonatkozik az üzemanyagra, az ebédre és a közlekedésre.
Első példa: egyenletes napi keret
A szemléltető tíznapos tervben 100 000 forintod van, ebből 20 000 forintot tartalékként érintetlenül szeretnél hagyni. Az időszakban biztosan ki kell fizetned egy 30 000 forintos számlát. Új bevétellel most nem számolunk.
A szabadon beosztható összeg 100 000 − 20 000 − 30 000 = 50 000 forint. Tíz nappal osztva 5000 forintos napi keretet kapsz. Ez akkor tartható, ha a számla mellett minden további kiadás belefér az ötvenezer forintba. A tartalék már levonásra került, ezért külön nem költhető el még egyszer.
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| Nyitó pénz | 100 000 Ft |
| Védett tartalék | −20 000 Ft |
| Esedékes számla | −30 000 Ft |
| Tíz nap szabad kerete | 50 000 Ft |
| Napi átlagos keret | 5000 Ft |
Tegyük fel, hogy az első három napon összesen 19 000 forintot költöttél. A tervezett 15 000 forinthoz képest 4000 forinttal többet használtál fel. A szabad keretből 31 000 forint marad hét napra, tehát 31 000 / 7 = 4428,57 forint a módosított napi átlag. Egész forintos, lefelé kerekített 4428 forinttal számolva négy forint további maradvány marad.
A napi keret lehet átlag is. Egy 9000 forintos nagybevásárlást követhet olcsóbb nap. Ilyenkor a teljes időszaki keretet és az esedékességeket figyeld; az egyetlen nap túllépése önmagában nem jelenti a terv meghiúsulását.
Mi változik, ha a következő bevétel két nappal később hozzáférhető?
Az első példa külön érzékenységi változatában a következő fizetés csak október 20-án használható fel. Ez saját feltételezés a terv ellenőrzéséhez, nem állítás a munkáltató fizetési rendjéről. Október 8-tól 19-ig így 12 napot kell finanszírozni. A 100 000 Ft nyitópénz, a 30 000 Ft számla és a 20 000 Ft védett tartalék változatlan, más bevétel nincs.
A beosztható összeg továbbra is 50 000 Ft, de az egyenletes napi átlag 50 000 / 12 = 4166,67 Ft. Lefelé kerekített napi 4166 Ft-tal a számla rendezése és a tizenkét nap költése után 100 000 − 30 000 − 12 × 4166 = 20 008 Ft marad. A korábbi napi 5000 Ft-ot folytatva csak 10 000 Ft maradna, vagyis 10 000 Ft-tal a saját tartalékcél alá kerülnél.
Ha a kisebb kerettel tervezel, de a bevétel mégis október 18-án megérkezik, tíz nap után 28 340 Ft marad. Ebből 8340 Ft a kijelölt tartalék feletti rész, amelyet az új időszak tényleges bevételével és kötelezettségeivel együtt oszthatsz be. A megfelelő zárónap az, amikor az új pénz valóban rendelkezésre áll; bizonytalan érkezésnél mindkét dátummal készíts tervet. A kapott keret megvalósíthatóságát a saját szükséges kiadásaid döntik el.
Második példa: a későbbi bevétel előtt elfogyhat a pénz
Most 40 000 forintról indulunk, 10 000 forint tartalékkal. Október 9-én 25 000 forintos számla esedékes, október 14-én pedig 60 000 forint biztos további bevétel érkezik. A következő rendes fizetés továbbra is október 18-án jön.
A teljes tíznapos összeg alapján 40 000 + 60 000 − 25 000 − 10 000 = 65 000 forint lenne beosztható. Ez 6500 forintos napi átlagot sugall. A számla azonban korábban érkezik, mint a pluszbevétel. A köztes állapotot külön meg kell nézni.
Ha október 8-án és 9-én is 3000 forint szabad költéssel számolsz, a második nap végén 40 000 − 25 000 − 2 × 3000 = 9000 forint marad. A kijelölt tartalék alá kerültél, pedig az időszak teljes pénzösszege első ránézésre bőségesnek tűnt.
Próbáljunk ehelyett egyenletes napi 500 forintos, kizárólag szemléltető szabad költést. Október 13. végéig hat nap telt el: 40 000 − 25 000 − 6 × 500 = 12 000 forint marad. Ez még a kijelölt tartalék felett van. A 60 000 forint beérkezése után az időszak záró egyenlege 40 000 + 60 000 − 25 000 − 10 × 500 = 70 000 forint.
A példa azt mutatja, hogy a pénz érkezési ideje szűkíti az egyenletes napi költést. Az 500 forint itt próbabeállítás, nem általános megélhetési ajánlás. Saját tervedben lehet eltérő az első és a második szakasz költése, ha a későbbi bevétel már ténylegesen megérkezett.
A próbaérték helyett számold ki a szűkebb szakasz határát
A második példa október 14-i bevétele előtt hat teljes napot kell finanszírozni: október 8-tól 13-ig. E napokra a 40 000 Ft nyitópénzből a 25 000 Ft-os számla és a 10 000 Ft tartalék után összesen 5000 Ft marad. Az egyenletes napi szabad költés felső határa ezért 5000 / 6 = 833,333… Ft. Ez a saját példánk korlátja; ha a szükséges kiadások ezt meghaladják, a tervnek további rendezett forrásra vagy kiadásmódosításra van szüksége.
Egész forintos napi keretnél a lefelé kerekítésnek itt valódi szerepe van:
- Napi 833 Ft-tal október 13. végén 40 000 − 25 000 − 6 × 833 = 10 002 Ft marad.
- Napi 834 Ft-tal ugyanez 9996 Ft, ami már a kijelölt tartalék alatt van.
Amikor október 14-én ténylegesen megérkezik a 60 000 Ft, új szakaszt indíthatsz 70 002 Ft hozzáférhető pénzzel. Feltételezzük, hogy a bevétel az aznapi szabad költés előtt jóváíródik, új kötött számla nincs, és a 10 000 Ft tartalékot továbbra is megtartod. A hátralévő négy napra (70 002 − 10 000) / 4 = 15 000,50 Ft napi átlag jut. Napi 15 000 Ft mellett október 17. végén ismét 10 002 Ft marad.
A két szakasz szabad költése 6 × 833 + 4 × 15 000 = 64 998 Ft. Ez majdnem felhasználja a 65 000 Ft teljes keretet, miközben egyik napi zárás sem megy a tartalék alá. A korai napi 6500 Ft-os költés ezzel szemben a bevétel érkezése előtt nem lenne finanszírozható.
A kalkulátor egy tervben megadott napi költése egyenletes beállítás. A szakaszváltást új tervvel ellenőrizheted: október 14. legyen az új kezdőnap, 70 002 Ft az aktuális egyenleg, és a már jóváírt 60 000 Ft-ot ne vidd fel ismét jövőbeli bevételként. Ha a pénz csak másnap érkezne, a korai 5000 Ft-ot már hét napra kellene beosztani. Ha nap közben kerül jóváírásra, az aznapi fizetések sorrendjét külön ellenőrizd; egy nap végi pozitív egyenleg nem igazol minden korábbi fizetési pillanatot.
Hiányjelzés után konkrét tételeket kell rendezni
Ha a nyitó pénz 30 000 forint, a tartalék 10 000 forint, a még esedékes számlák pedig 28 000 forintot tesznek ki, akkor a tartalék fenntartásához 8000 forint hiányzik. A 30 000 − 28 000 − 10 000 eredménye −8000. A napi szabad költés nullára csökkentése ezt a különbséget nem szünteti meg.
Ilyenkor a tényleges lehetőségeket kell sorra venni: valamelyik tervezett vásárlás elhagyása, egyeztethető fizetési időpont, biztosan elérhető többletbevétel vagy a saját tartalékcél tudatos újragondolása. Megállapodást csak akkor vezess át a tervben, amikor annak feltételei már tisztázottak. Egy remélt halasztás még nem módosítja a fizetési kötelezettség időpontját.
Nagyobb kiadás vagy megváltozott bevétel után frissítsd a számokat. A kalkulátor saját mentése a böngészőben marad, a megosztott link és a letöltött fájl pedig pénzügyi adatokat is tartalmazhat. A tervezéshez rövid tételnevek elegendők; bankszámla-azonosítókat és belépési adatokat ne írj a megjegyzésekbe.
Források és kapcsolódó számítások
A DG fizetésig tervezője a napokra rendezett adatokból számol. A bevételek és kiadások nyilvántartásának hátterét az MNB háztartási költségvetési tájékoztatója ismerteti. Ha a rövid távú terv után az évente jelentkező számlákat is rendszereznéd, folytasd a tizenkét hónapos háztartási terv útmutatójával.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. Ez kézzel pontozható próba: minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont.
1. kérdés: Október 8-án reggeltől az október 18-i fizetésig tervezel, a fizetés napja már új időszak. Hány napot kell fedezni?
- A) 9 napot.
- B) 10 napot.
- C) 11 napot.
2. kérdés: A későbbi bevétel előtti hat napra a kötött számla és tartalék után 5000 Ft szabad. Mennyi az egész forintos, azonos napi felső keret?
- A) 6500 Ft.
- B) 834 Ft.
- C) 833 Ft.
3. kérdés: 30 000 Ft pénzből 28 000 Ft számlát fizetsz, és 10 000 Ft tartalékot szeretnél. Megoldja a tervet a nulla szabad költés?
- A) Igen, mert a számla kifizethető.
- B) Nem, a tartalékcélhoz még 8000 Ft hiányzik.
- C) Igen, mert a hiányzó összeget a napi átlag eltünteti.
Megoldások és magyarázatok
- 1. B. Október 8–17. tíz finanszírozandó nap. A kezdőnap szerepel, a következő fizetési nap az új kerethez tartozik. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: időszak kezdő- és zárónapja.
- 2. C. 5000 / 6 = 833,333…; napi 834 Ft hat nap alatt 5004 Ft lenne. A későbbi bevételt a korai napokra nem lehet előre elkölteni. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: részidőszak szűkös pénze és lefelé kerekítés.
- 3. B. A számla után 2000 Ft marad, a saját tartalékig 8000 Ft hiányzik. A napi költés csökkentése ezt a rögzített rést már nem tölti ki. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: kötött kiadások és védett tartalék hiánya.
Mit jelent az eredményed?
- 0 pont: kezdd az alapösszefüggéssel: időszak kezdő- és zárónapja. Számold végig a cikk kapcsolódó példáját.
- 1 pont: a két eltévesztett kérdés magyarázatához térj vissza, és írd le a megfelelő bemeneteket.
- 2 pont: a kihagyott vagy hibás kérdés témájában ellenőrizd a viszonyítási alapot és a feltételeket, majd számolj újra.
- 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen alkalmaztad. Próbáld ki saját adatokkal, és a kötött kiadások és védett tartalék hiánya rész korlátait is jegyezd fel.