Két napelemes rendszer összehasonlításában könnyen összekeverhető az önfogyasztási és az önellátási arány. Az egyik a megtermelt energiához, a másik a teljes fogyasztáshoz viszonyítja a helyben felhasznált saját energiát. Azonos számláló mellett eltérő eredményt kaphatsz, és mindkettő lehet helyes.
Az alábbi saját adatsor akkumulátor nélküli rendszert feltételez. A termelés, az import és az export azonos időszakból, azonos elszámolási határról származik. A termelési adat itt az inverter utáni, felhasználható villamos energiát jelenti; külön tárolási veszteséget nem tartalmaz a modell.
Három mérésből állítsd össze az energiamérleget
Legyen az időszak termelése 500 kWh, a hálózatba exportált energia 200 kWh, a hálózatból behozott energia pedig 300 kWh. A helyben felhasznált saját termelés 500 − 200 = 300 kWh.
A teljes helyi fogyasztás a saját felhasználás és az import összege: 300 + 300 = 600 kWh. Ellenőrzésként a termelés és az import összege 800 kWh; ugyanennyi a fogyasztás és az export összege is. Ez egy hasznos, könnyen megismételhető mérlegegyezés.
Az ausztrál kormány napelemes fogalomtára külön nevezi meg a termelést, az exportot és az önellátást. A műszaki fogalmakat használjuk; az ottani támogatási és pénzügyi szabályokat nem alkalmazzuk magyar elszámolásra.
Számold ki a két külön arányt
Az önfogyasztási arány ebben a példában 300/500 × 100 = 60%. Ez arra válaszol, hogy a megtermelt energiából mennyi maradt helyben felhasználva.
Az önellátási arány 300/600 × 100 = 50%. Ez azt mutatja, hogy a teljes helyi fogyasztás mekkora részét fedezte a saját termelés. A fennmaradó 50% a hálózatból érkezett.
Az 500 kWh termelés és a 600 kWh fogyasztás hányadosa 83,33%. Ez egy harmadik mutató: a termelés és a fogyasztás mennyiségi aránya. Nem írja le, hogy a termelés időben mennyire találkozott a használattal.
Több termelés mellett csökkenhet az önfogyasztási arány
Egy másik, szemléltető időszakban legyen 800 kWh termelés, 500 kWh export és továbbra is 300 kWh import. A helyben használt saját energia most is 300 kWh, a teljes fogyasztás továbbra is 600 kWh.
Az önfogyasztási arány 300/800 = 37,5%, az önellátás pedig változatlanul 50%. Az első mutató csökkent, miközben a helyben használt saját energia mennyisége nem romlott. A különbség a többlettermelés exportjából adódik.
Ebből nem következik automatikusan, hogy a második időszak pénzügyileg rosszabb. Ehhez az import és az export tényleges ellenértéke, az adott szerződés és az összes költség szükséges. Az energiák aránya és a forintban mért eredmény két külön kimutatás.
Mit érdemes átadni a tervezőnek?
A napelemes megtérülési kalkulátorhoz a saját fogyasztási és költségfeltételeket gyűjtsd össze. Az itt levezetett arányok a beállítások ellenőrzését segítik; havi három összesítésből nem rekonstruálható a napközbeni teljesítménygörbe.
Akkumulátornál a töltés, a kisütés, a veszteség, a nyitó és záró töltöttség további tételek. A hálózatból töltött akkumulátor energiáját sem szabad automatikusan saját napelemes termelésnek minősíteni. Ilyenkor a mérési határt és a rendszer által használt definíciót külön dokumentáld.
Ugyanaz a jobb arány eltérő fogyasztási változásból is kijöhet
Térjünk vissza az 500 kWh termeléshez, 200 kWh exporthoz és 300 kWh importhoz. Egy első forgatókönyvben 50 kWh meglévő fogyasztást olyan időre helyezel át, amikor azt a korábban exportált termelés fedezi. Feltételezzük, hogy a teljes szükséglet és a termelés változatlan, a találkozás pedig ténylegesen létrejön. Az export 150 kWh-ra, az import 250 kWh-ra csökken; a helyben használt saját energia 350 kWh. Az önfogyasztás 70%, az önellátás 58,33% lesz.
Második forgatókönyvként a korábbi használat változatlan marad, és 50 kWh új nappali fogyasztást adsz hozzá, amelyet szintén a korábban exportált termelés fedez. Az export megint 150 kWh, a saját felhasználás 350 kWh, tehát az önfogyasztás ugyanúgy 70%. Az import azonban marad 300 kWh, a teljes fogyasztás 650 kWh-ra nő. Az önellátás csak 53,85%, hálózati megtakarítás pedig ebből a változásból nem keletkezett.
A két esetet az import és a teljes fogyasztás külön sora választja szét. Pusztán az önfogyasztási százalék növeléséért ezért ne tervezz többletfogyasztást. Előbb azt ellenőrizd, milyen ténylegesen szükséges használatot tudsz időben áthelyezni, majd mérd meg a változás hatását.
A bemenetek ellenpróbája is egyszerű: ebben az akkumulátor nélküli, azonos mérési határú modellben az export nem lehet nagyobb a termelésnél. Ha például 500 kWh termelés mellé 520 kWh exportot kapsz, előbb az időszakot, a mérőirányt és az adatforrást egyeztesd; a negatív saját felhasználást ne alakítsd önkényesen nulla százalékká.
Nulla fogyasztásnál másik nevező tűnik el
Egy külön, akkumulátor nélküli elméleti időszakban legyen 200 kWh termelés, ugyanennyi export és nulla import. A helyben felhasznált saját energia 200 − 200 = 0 kWh, a teljes helyi fogyasztás szintén 0 kWh. Az energiamérleg ettől még zár: a teljes termelés a hálózatba került.
Az önfogyasztási arány ilyenkor 0/200 = 0%, mert van pozitív termelési nevező. Az önellátási hányados viszont 0/0, ezért nem értelmezhető. A nulla fogyasztást külön adatként tüntesd fel; az önellátás mezőjében a „nem értelmezhető” jelölés indokolt. Ez eltér a nulla termelés esetétől: mindig annak a mutatónak a saját nevezőjét ellenőrizd, amelyet ki szeretnél számolni.
Gyakori kérdések
A magas önfogyasztás magas önellátást is jelent?
Nem feltétlenül. Egy kicsi rendszer szinte minden termelését felhasználhatod, miközben a teljes fogyasztásod nagyobb részét továbbra is a hálózat fedezi.
Mi történik nulla termelésnél?
Az önfogyasztási hányados nevezője nulla, ezért az arány nem értelmezhető. Ne jeleníts meg kitalált százalékot; a nulla termelést és az importot mutasd külön.
Két különböző hónap arányait összehasonlíthatom?
Igen, a termelési és fogyasztási mennyiségekkel együtt. Az időjárás, a használat és az időszak hossza miatt a különbségből önmagában nem következik műszaki hiba.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. A megoldások ellenőrzése után minden helyes válaszért 1 pontot adj magadnak; a hibás, kihagyott vagy több válasszal megjelölt kérdés 0 pont. Összesen 0–3 pont szerezhető.
1. 500 kWh termelésből 200 kWh exportálódik, az import 300 kWh. Mekkora az önellátás?
- A) 60%
- B) 83,33%
- C) 50%
2. 50 kWh meglévő fogyasztás átkerül exportot csökkentő időszakra. Változatlan szükséglet mellett mi történik az importtal az első forgatókönyvben?
- A) 250 kWh-ra csökken.
- B) 300 kWh marad.
- C) 350 kWh-ra nő.
3. Mindkét új forgatókönyvben 70% az önfogyasztás. Miért kell mégis külön megnézni az importot?
- A) Mert a 70% minden esetben mérési hiba.
- B) Mert a többletfogyasztás is javíthatja ezt az arányt, importcsökkenés nélkül.
- C) Mert az import ugyanaz, mint az export.
Megoldások és pontszám
1. C. A saját felhasználás 300 kWh, a teljes fogyasztás 600 kWh. Az önellátás 300/600 = 50%.
2. A. A korábban hálózatból fedezett 50 kWh-t most a helyi termelés biztosítja. Az új import 300 − 50 = 250 kWh.
3. B. Az áthelyezett fogyasztásnál 250 kWh lett az import, az új fogyasztás hozzáadásakor 300 kWh maradt. Az azonos százalék eltérő energiahatást fed el.
3 pont: A két arány mellett a teljes energiamérleget is követted. A saját változtatásodat importtal és teljes fogyasztással együtt értékeld.
2 pont: Az 1. kérdéshez az önellátás 600 kWh-os nevezőjét, a 2.-hoz az átütemezett használatot, a 3.-hoz az új fogyasztást hozzáadó ellenpéldát nézd át.
0–1 pont: Írd fel külön a termelést, exportot és importot. Ezekből számold ki előbb a saját felhasználást és a teljes fogyasztást; a százalékok csak ezután következzenek.