Lejáratos készletnél az összes darabszám önmagában kevés. A beérkezés, a lejárat és a napi kereslet időrendje határozza meg, mennyi készlet használható fel. A FEFO-elv szerint az elérhető tételek közül a korábban lejáró fogy először. Ettől még maradhat lejáró készlet, ha az adott időszak kereslete túl kicsi.
Két tétel, eltérő lejárat
Szemléltető példánk öt napot vizsgál. Az első napon két, azonos termékhez tartozó tétel elérhető: az A tételből 12 darab, a B tételből 15 darab. Az A a harmadik nap végén kerül ki a modellből, a B csak a nyolcadik nap végén. A napi kereslet három darab, és minden darab helyettesíthető az azonos cikkszámú másik tétellel.
Az első három nap kereslete 3 × 3 = 9 darab. A FEFO-sorrend szerint mind a kilencet az A tétel adja. Az A megmaradó 12 − 9 = 3 darabja a harmadik nap végén lejáró maradék. A negyedik és ötödik napon összesen hat darabot a B tételből szolgálunk ki.
Az ötödik nap végén 15 darab keresletet teljesítettünk, három darab kiesett, és a B-ből kilenc darab készleten maradt. Az ellenőrző egyenlet: 12 + 15 = 15 + 3 + 9. Ha a két oldal nem egyezik, darab veszett el vagy kétszer szerepel a nyilvántartásban.
Miért kevés a teljes készletet elosztani a kereslettel?
A 27 darab induló készlet napi három darabbal osztva kilenc napot adna. Ez figyelmen kívül hagyja, hogy az A maradéka a harmadik nap után már nem elérhető a modellben. A készletfedezet csak akkor számítható egyszerű hányadossal, ha a vizsgált feltételek között az időbeli elérhetőség is teljesül.
Az ötödik nap után megmaradó kilenc darab a példánk szerint még készlet. A későbbi sorsát az ötnapos összeg nem állapítja meg. A választott vizsgálati időhorizont végét ezért külön tüntesd fel a lejáró és megmaradó mennyiség mellett.
Később érkező tétel mellett készlethiány is keletkezhet
Az eredeti ötnapos példában mindkét tétel már az első napon elérhető volt. A következő kézi változatban az A tétel tizenkét darabja továbbra is az első naptól rendelkezésre áll, a B tétel tizenöt darabja viszont csak az ötödik nap elején érkezik meg. A napi kereslet és a lejáratok változatlanok.
| Időszak | Mi áll rendelkezésre? | Igény | Teljesítés | További esemény |
|---|---|---|---|---|
| Első–harmadik nap | A tétel | 9 darab | 9 darab | A maradék 3 darabja a harmadik nap végén lejár |
| Negyedik nap | Nincs felhasználható készlet | 3 darab | 0 darab | 3 darab igény kielégítetlen |
| Ötödik nap | Beérkezik 15 darab B | 3 darab | 3 darab | 12 darab B marad |
Öt nap alatt 15 darab igényből 12 darabot teljesítettünk, három darab igény kiszolgálatlan maradt. Emellett három A darab lejárt, és tizenkét B darab még készleten van. A készletazonosság most 12 induló + 15 beérkező = 12 eladott + 3 lejárt + 12 záró. A kielégítetlen igény nem része ennek a készletazonosságnak, hiszen annak megfelelő darab nem került be és ki a raktárból.
Ez a változat a negyedik napi igényt elveszettnek kezeli, és az ötödik napra már csak az aznapi három darabot viszi tovább. Ha a vevő elfogadja a későbbi teljesítést, külön várakozó rendelési nyilvántartás kell. Egy ilyen kézi változatban az ötödik napon 3 korábbi + 3 új = 6 darabot adnál ki a B tételből: összesen 15 igényt teljesítenél, ebből hármat késve, és 9 darab B maradna. A készlet azonossága ekkor is 27 = 15 + 3 + 9. A vevő várakozási hajlandósága külön feltétel; a később raktárba kerülő áru önmagában nem hozza vissza az elveszett megrendelést.
A két probléma külön beavatkozást kíván. Ha a B tétel egy nappal korábban, a negyedik nap elején megérkezik, a háromdarabos hiány eltűnik, de az A tétel háromdarabos lejáró maradéka megmarad. Ha az A tétel induló mennyisége tizenkettő helyett kilenc, az eredeti késői B-beérkezés mellett megszűnik a lejáró maradék, a negyedik napi hiány azonban változatlan.
A napokra bontott tervből ezért tételenként külön írd ki a túl korán rendelkezésre álló többletet és a túl későn érkező utánpótlást. Egyetlen összesített készletcsökkentés a két eltérést nem oldja meg automatikusan.
Mit jelent a tört napi kereslet?
Egy lassan fogyó terméknél 0,6 darabos napi átlag is reális tervezési bemenet lehet. Ha ezt naponta nullára kerekítenéd, öt nap alatt nulla igényt kapnál, holott a felhalmozott átlag három darab. A DG modellje a kumulált igény egész részének napi változását használja.
Öt napra a 0,6; 1,2; 1,8; 2,4; 3,0 kumulált sorból a napi egész igény 0, 1, 0, 1, 1 darab. Az összeg három. Ez determinisztikus tervezési elosztás; a tényleges vevők megérkezési napját nem jósolja meg.
Az átlagkeresletből számolt lejárás nem feltétlenül az átlagos veszteség
A tizenkét darabos A tétel első három napjára vegyünk két külön keresleti forgatókönyvet. Egyenlő, saját feltételezett eséllyel összesen három vagy tizenöt darabra van igény. A B tétel végig rendelkezésre áll, így az A-ból hiányzó három darabot a nagyobb keresletnél abból szolgáljuk ki. A két forgatókönyv átlagkereslete (3 + 15)/2 = 9 darab, ugyanannyi, mint az eredeti napi háromdarabos modellben.
A kis keresletnél kilenc A darab jár le, a nagynál nulla. A súlyozott átlagos lejárás ezért 0,5 × 9 + 0,5 × 0 = 4,5 darab. Az átlagkereslettel végzett egyetlen futás csak 12 − 9 = 3 darabot adott. A különbség abból ered, hogy a nagy kereslet nem termel „negatív lejárást”, amellyel ellensúlyozná a kis kereslet veszteségét.
A kalkulátor determinisztikus eredményét ezért egy megadott keresleti pálya kimeneteként kezeld. Ha veszteségre tervezel, több életszerű keresleti pályát külön számolj végig, és csak megalapozott valószínűségek mellett átlagold a lejárt mennyiségeket. A két egyenlő esély itt szemléltetés; saját eladási adatok nélkül nem igazolt termékkeresleti modell.
Hogyan vidd be az adatokat?
A lejáratos készlettervezőben minden külön beérkezési és lejárati tétel saját sor. Meglévő készletnél a ténylegesen megmaradt mennyiséget add meg. A vizsgálati horizontot az eszköz választható időszakai szerint állítsd be; az ötnapos fenti részlet a működési elv kézi szemléltetése.
A program a lejárati napot még kiszolgálási napnak tekinti, és a maradékot a nap végén vezeti ki. Ez kifejezett számítási feltevés, amely termékbiztonságot vagy jogszerű értékesíthetőséget nem igazol. A tényleges határdátumot a termékre és a saját folyamatodra érvényes követelmények alapján kell megadni.
Forrás
A FEFO-raktári sorrendhez: Microsoft Learn – picking by FEFO. A napi kereslet szétosztása, a dátumhatár és a példaszámok a leírt saját modell részei.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. Ez kézzel pontozható próba: minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont.
1. kérdés: 12 A darab a harmadik nap végén jár le, napi 3 darab fogy, és A-t adod ki először. Mennyi A jár le?
- A) 9 darab.
- B) 3 darab.
- C) 0 darab.
2. kérdés: B csak az ötödik nap elején érkezik. A negyedik napi 3 darab igényt elveszettnek tekinted. Hová kerül ez a három darab a készletazonosságban?
- A) A lejárt mennyiséghez.
- B) Sehová: külön kielégítetlen igény, fizikailag nem mozgott készlet.
- C) A zárókészlethez.
3. kérdés: Az első három nap igénye egyenlő eséllyel 3 vagy 15 darab, A-ból 12 van. Mennyi az A várható lejárása, ha a nagy kereslet többi részét B fedezi?
- A) 0 darab.
- B) 4,5 darab.
- C) 3 darab.
Megoldások és magyarázatok
- 1. B. Az első három nap összesen 9 A darabot használ fel. A fennmaradó 12 − 9 = 3 darab a megadott modellhatárnál kiesik. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: lejárat előtti időablak és FEFO-sorrend.
- 2. B. A készletazonosság a ténylegesen beérkező és kiadott darabokat egyezteti. A később is teljesíthető igényhez külön várakozó rendelési nyilvántartás kellene. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: készletmozgás és elveszett vagy várakozó kereslet.
- 3. B. Kis igénynél 9, nagynál 0 A darab jár le. A két kimenet átlaga 4,5. A 9 darabos átlagkereslet egyetlen futása csak 3 lejárást adna, ami más számítás. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: átlagkereslet és a kimenetek várható vesztesége.
Mit jelent az eredményed?
- 0 pont: kezdd az alapösszefüggéssel: lejárat előtti időablak és FEFO-sorrend. Számold végig a cikk kapcsolódó példáját.
- 1 pont: a két eltévesztett kérdés magyarázatához térj vissza, és írd le a megfelelő bemeneteket.
- 2 pont: a kihagyott vagy hibás kérdés témájában ellenőrizd a viszonyítási alapot és a feltételeket, majd számolj újra.
- 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen alkalmaztad. Próbáld ki saját adatokkal, és a átlagkereslet és a kimenetek várható vesztesége rész korlátait is jegyezd fel.