A tízmilliós havi forgalom önmagában keveset mond arról, mennyit keres a vállalkozás. Számít, hogy miből jött össze, mennyibe került az eladott áru, és milyen további kiadást hozott minden rendelés. Két azonos bevételű hónap eredménye között jelentős különbség lehet akkor is, ha közben változatlan maradt a bérleti díj és a létszám.
A termékmix azt mutatja meg, milyen arányban áll össze az értékesítés a különböző termékekből vagy termékcsoportokból. Ebben a cikkben a forgalmon belüli arányokat használjuk. A példák szemléltető számítások, minden ár áfa nélküli összeg. A le nem vonható áfa és az eltérő számviteli kezelés külön költségadatot igényelne.
Előbb nevezd meg, milyen maradványt számolsz
Az árréstömeg az értékesítés árbevétele és az eladott áruk beszerzési értéke közötti különbség. Ebből még többféle kiadást kell fedezned. Ha levonod az adott eladásokkal együtt változó további költségeket, megkapod az itt használt fedezeti összeget. A két számot érdemes külön oszlopban tartani.
Ilyen további tétel lehet a csomagolás, a rendeléshez kapcsolódó jutalék vagy az átvállalt szállítás. Ugyanazt a költséget egyszer vond le. Ha a beszerzési értékben már szerepel egy szállítási tétel, a következő sorban újra elszámolva túl alacsony eredményt kapsz.
A százalékos árrés és a haszonkulcs különbségét az eladási ár és kedvezmény számításáról szóló útmutató részletezi. Most a termékenként kiszámolt összegeket visszük tovább a teljes választékra. A cél annak ellenőrzése, hogy a hónap végén maradó összeg hogyan változik az értékesítési összetétellel.
Első példa: ugyanaz a tízmillió, eltérő összetétel
Tegyük fel, hogy két termékcsoportod van. Az A csoport árrésszintje 20%, a B csoporté 50%. Ezek már az eladási árhoz viszonyított arányok. Az első változatban hatmillió forint bevétel érkezik az A, négymillió a B csoportból. A másodikban ez négy-, illetve hatmillióra módosul.
| Tétel | Első összetétel | Második összetétel |
|---|---|---|
| A csoport bevétele | 6 000 000 Ft | 4 000 000 Ft |
| A csoport árréstömege, 20% | 1 200 000 Ft | 800 000 Ft |
| B csoport bevétele | 4 000 000 Ft | 6 000 000 Ft |
| B csoport árréstömege, 50% | 2 000 000 Ft | 3 000 000 Ft |
| Összes bevétel | 10 000 000 Ft | 10 000 000 Ft |
| Összes árréstömeg | 3 200 000 Ft | 3 800 000 Ft |
Az első változat számítása: 6 000 000 × 0,20 + 4 000 000 × 0,50 = 3 200 000 Ft. A másodiké: 4 000 000 × 0,20 + 6 000 000 × 0,50 = 3 800 000 Ft.
Ugyanakkora forgalomnál 600 000 forinttal több az árréstömeg. Az összesített árrésszint 32%-ról 38%-ra emelkedik. A két termékcsoport százalékának egyszerű átlaga mindkét esetben 35% lenne; ez egyik tényleges összetételt sem írja le. Az összesített arányt a teljes árréstömeg és a teljes bevétel hányadosából számold.
A jobb árrés mellé nézd oda a kiszolgálást is
Folytassuk ugyanazt a példát. Az A csoport további változó költsége legyen a bevétel 5%-a, a B csoporté 12%-a. Ezek kizárólag az előző táblázatban még le nem vont kiadások. Az első összetételnél 6 000 000 × 0,05 + 4 000 000 × 0,12 = 780 000 Ft adódik.
A másodiknál ugyanez 4 000 000 × 0,05 + 6 000 000 × 0,12 = 920 000 Ft. A fedezet így az első esetben 2 420 000, a másodikban 2 880 000 forint. Az előny tehát 460 000 forintra csökken, amint a kiszolgálás többletköltségét is figyelembe vesszük.
Ha az adott hónap ide sorolt fix működési költsége mindkét változatban 1 800 000 forint, a modell szerinti maradvány 620 000 és 1 080 000 forint. Ez a felsorolt költségek utáni eredmény; a tulajdonos elkölthető jövedelméhez további tételek és adók tartozhatnak.
A jobb összetétel megvalósíthatóságát külön vizsgáld. Van elég kereslet a B termékekre? Ugyanannyi raktári időt igényelnek? Változatlan marad a beszerzési ár? Ha a nagyobb mennyiséghez új munkatárs vagy több raktárhely szükséges, módosul a fix költség feltételezése. Ekkor az új tervet ezekkel az adatokkal kell összevetned a régivel.
Amikor az idő korlátoz, számolj óránkénti fedezetet is
A B csoport magasabb árrése mellett eddig több összes fedezet maradt. Ez a következtetés megváltozhat, ha a B termékek lényegesen több időt igényelnek ugyanattól a korlátozott kiszolgálási kapacitástól. Az OpenStax korlátozott erőforrásokról szóló fejezete ezt az erőforrás egységére visszaosztott fedezettel vizsgálja.
Egy új saját példában A és B ára egyaránt 20 000 Ft darabonként. Az előző árrés- és többletköltség-arányokat használva A fedezete 20 000 × (0,20 − 0,05) = 3000 Ft, B fedezete 20 000 × (0,50 − 0,12) = 7600 Ft. A kiszolgálás A-nál 10, B-nél 40 percet vesz igénybe ugyanabból az időkeretből.
| Mutató | A termék | B termék |
|---|---|---|
| Fedezet darabonként | 3000 Ft | 7600 Ft |
| Közös kapacitás igénye darabonként | 10 perc | 40 perc |
| Fedezet egy kiszolgálási órára | 18 000 Ft | 11 400 Ft |
Az óránkénti eredmény A-nál 3000 / (10 / 60) = 18 000 Ft/óra, B-nél 7600 / (40 / 60) = 11 400 Ft/óra. A fedezetből a változó kiszolgálási költséget már levontuk; az idővel osztás itt összehasonlító mutatót képez, újabb költséget nem von le.
Legyen az adott időszakban 100 óra, azaz 6000 perc szabad közös kapacitás. A-ra legfeljebb 400, B-re legfeljebb 180 darab független kereslet van. Nincs készlethiány, átállási idő, csomagban történő értékesítés vagy más kapacitáskorlát; a fel nem szolgált keresletet ebben az időszakban elveszettnek tekintjük.
- Ha először a 400 A terméket szolgálod ki, 4000 perc fogy el. A maradó 2000 percbe 50 B fér. A fedezet 400 × 3000 + 50 × 7600 = 1 580 000 Ft.
- Ha a nagyobb darabonkénti fedezet miatt B-vel töltöd ki az időt, 150 B fér bele, A-ra már nem marad kapacitás. A fedezet 150 × 7600 = 1 140 000 Ft.
A különbség 440 000 Ft ugyanarra a 100 órára. A két új terv forgalma már eltér: 9 millió és 3 millió Ft, mert az időkorlát mellett azonos darabárból is eltérő számú eladást teljesítesz. A fix költségeket mindkét fedezetből külön le kell vonni, és az eredmény nem garantál teljes vállalkozási nyereséget. Több egyidejű korlát, összekapcsolt kereslet vagy teljesítendő vállalás esetén az egyszerű óránkénti sorrendet ezekkel együtt kell újraértékelned.
A termékre osztott fix költség nem feltétlenül szűnik meg a termékkel
A választékból való kivezetés más kérdés, mint a szabad kapacitás sorrendje. Egy új saját havi példában egy termék minden változó költség után 900 000 Ft fedezetet hoz. A belső kimutatás 1 100 000 Ft fix költséget oszt rá, ezért a sor végén −200 000 Ft áll. Ez önmagában még nem méri a termék megszüntetésének hatását.
A költségeket tételesen megvizsgálva csak 300 000 Ft szűnne meg a kivezetéstől a vizsgált hónapban. A maradó 800 000 Ft közös költség továbbra is felmerülne. Nincs egyszeri megszüntetési kiadás és más termék forgalmára gyakorolt hatás. A vállalkozás eredményváltozása így:
Elvesző fedezet + elkerülhető fix költség = −900 000 + 300 000 = −600 000 Ft.
A kimutatásban veszteséges termék elhagyása ebben a helyzetben 600 000 Ft-tal rontaná a teljes havi eredményt. A közös költség más termékekre osztása nem jelent költségmegtakarítást. Az OpenStax termékmegtartási fejezete a döntési változatok között ténylegesen eltérő bevételeket és költségeket vizsgálja.
Ha a felszabaduló kapacitás más termékkel használható ki, annak többletfedezete is belép a számításba. A változatlan többi feltétel mellett legalább 600 000 Ft ilyen havi fedezet kell az eredeti eredmény megtartásához. 500 000 Ft-tal még 100 000 Ft romlás maradna. Az elkerülhető költség időtávját is rögzítsd: egy később felmondható szerződés a következő hónapban még fizetendő lehet, hosszabb távon pedig megváltoztathatja az összevetést.
Az elkerülhető 300 000 Ft és az új termék kapacitásigényének feltételeit együtt ellenőrizd. Ha például ez a 300 000 Ft éppen annak a felmondható gépbérletnek a díja, amelyet a helyettesítő termékhez tovább kell fizetned, a megtakarítás kiesik a változatból. Ekkor 600 000 Ft új fedezet mellett −900 000 + 600 000 = −300 000 Ft lenne a havi eredményváltozás. A megmaradó gépbérletet a korábbi állapothoz képest nem kell új költségként ismét levonni; egyszerűen nincs 300 000 Ft megtakarítás. Az eredmény megtartásához ebben a változatban 900 000 Ft új fedezet szükséges. A helyettesítési tervet ezért a ténylegesen megtartott és megszüntetett erőforrásokkal együtt árazd.
Második példa: hány plusz darabot kér egy akció?
Most egy önálló termékből indulunk ki, az előző termékcsoportoktól független feltételekkel. A nettó eladási ár 20 000 forint, a beszerzés 10 000 forint, az egyéb változó költség darabonként 2 000 forint. Egy értékesítés fedezete így 8 000 forint. Száz eladás összesen 800 000 forintot hagy a további kiadásokra.
Tízszázalékos árengedménynél az eladási ár 18 000 forintra csökken. Feltételezzük, hogy a beszerzési és a darabonkénti további költség változatlan. Az új fedezet 18 000 − 10 000 − 2 000 = 6 000 Ft darabonként.
A korábbi 800 000 forinthoz 800 000 / 6 000 = 133,333… eladás kellene. Egész terméket értékesítve legalább 134 darabbal számolj. Ez 34%-kal több eladás, és 134 × 6 000 = 804 000 Ft fedezet. A 10%-os árcsökkentés tehát ebben a modellben legalább 34%-os darabszám-emelkedést kíván a korábbi fedezet eléréséhez.
Ha az akcióhoz további 80 000 forint egyszeri reklámkiadás társul, ezt is be kell hozni. Az új számítás (800 000 + 80 000) / 6 000 = 146,666…, vagyis legalább 147 darab. Ekkor a reklám levonása után 147 × 6 000 − 80 000 = 802 000 Ft marad. Ez csak számszerű követelmény: a számításból nem következik, hogy a kereslet valóban eléri ezt a mennyiséget.
Így értékeld a saját termékmixedet
Válassz azonos hosszúságú időszakokat, és termékcsoportonként rögzítsd a tényleges eladási árat, a darabszámot, a beszerzési értéket és a további változó költséget. A visszárut és a később jóváírt kedvezményt következetesen ugyanahhoz az időszakhoz rendeld. Egy listaárakkal készített kimutatás könnyen szebb lesz a tényleges értékesítésnél.
Az árrés- és haszonkulcskalkulátor az egyes termékek ár- és költségviszonyának ellenőrzésére használható. A teljes termékmixet és az akció többletdarabszámát a fenti módon, saját összesítőben számold tovább. Az eszköz nem olvassa be automatikusan a bolt eladásait.
Akciónál előbb írd le, mihez hasonlítasz. A korábbi száz eladás akkor jó viszonyítás, ha valóban ennyi várható kedvezmény nélkül. Szezonális keresletnél vagy készlethiánynál más alapforgatókönyv kell. A kedvezményes időszakban megvett termékek egy része ráadásul a következő hónap rendeléseit is előrehozhatja.
A következő választékrendezésnél ezért három kérdésre keress számszerű választ: mennyi fedezetet hoz az adott termék, mennyi kapacitást köt le, és mennyire megalapozott a tervezett eladási mennyiség. Ezekből már eldönthető, melyik változatot érdemes kisebb léptékben kipróbálni és tényleges adatokkal visszamérni.
Források és kapcsolódó számítások
Az alapfogalmakhoz az OpenStax Rice University fedezeti pontot bemutató fejezete és többtermékes érzékenységvizsgálata ad egyetemi hátteret. A cikk összegei önálló szemléltető példák. Saját terméked részadatait az árréskalkulátorban ellenőrizheted.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. Ez kézzel pontozható próba: minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont.
1. kérdés: A bevétel 6 millió Ft-ja 20%, 4 millió Ft-ja 50% árrést hoz. Mennyi az összesített árrésszint?
- A) 35%.
- B) 38%.
- C) 32%.
2. kérdés: Egy termék 900 000 Ft fedezetet ad, megszüntetésével 300 000 Ft fix költség tűnne el. Nincs helyettesítő eladás. Hogyan változik a havi eredmény?
- A) 600 000 Ft-tal romlik.
- B) 200 000 Ft-tal javul, mert ennyi a ráosztott vesztesége.
- C) 300 000 Ft-tal javul.
3. kérdés: Az akcióban 6000 Ft a darabfedezet, 80 000 Ft az egyszeri reklám. Hány eladás kell a korábbi 800 000 Ft maradvány megtartásához?
- A) Legalább 147 darab.
- B) Legalább 110 darab.
- C) Legalább 134 darab.
Megoldások és magyarázatok
- 1. C. Az árréstömeg 6 millió × 0,20 + 4 millió × 0,50 = 3,2 millió Ft. Ezt osztjuk a 10 millió Ft teljes bevétellel; az egyszerű százalékátlag figyelmen kívül hagyná az összetételt. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: bevétellel súlyozott árrésszint.
- 2. A. A döntési változás −900 000 + 300 000 = −600 000 Ft. A fennmaradó közös költség más termékekre osztása nem megtakarítás. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: elkerülhető fix költség és elvesző fedezet.
- 3. A. A 880 000 Ft szükséges összfedezetet osztjuk 6000-rel, és felfelé kerekítünk. 147 × 6000 − 80 000 = 802 000 Ft; a mennyiség megvalósulását külön kell igazolni. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: akciós darabfedezet és többleteladás.
Mit jelent az eredményed?
- 0 pont: kezdd az alapösszefüggéssel: bevétellel súlyozott árrésszint. Számold végig a cikk kapcsolódó példáját.
- 1 pont: a két eltévesztett kérdés magyarázatához térj vissza, és írd le a megfelelő bemeneteket.
- 2 pont: a kihagyott vagy hibás kérdés témájában ellenőrizd a viszonyítási alapot és a feltételeket, majd számolj újra.
- 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen alkalmaztad. Próbáld ki saját adatokkal, és a akciós darabfedezet és többleteladás rész korlátait is jegyezd fel.