A magasabb árbevétel mögött több eladott darab, más termékösszetétel vagy eltérő ár is állhat. A három tényezőből eltérő következő lépés adódik. Az áremelésből származó növekedés például más kapacitásigénnyel járhat, mint ugyanakkora bevételi többlet sok új darab eladásából. A változás bontása ezért hasznos vezetői ellenőrzés.
A százalékos változás megadja a teljes eltérést. Az alábbi saját levezetés ezt termékszintű mennyiségekre és árakra bontja. Minden összeg azonos pénznemű, áfa nélküli bevétel; visszárut és külön szállítási díjat most nem szerepeltetünk.
Először ellenőrizd a két összes bevételt
Az alapidőszakban A termékből száz darabot adtunk el 1000 Ft-ért, B-ből ötvenet 2000 Ft-ért. A bevétel 200 000 Ft, az összes mennyiség 150 darab.
A következő időszakban A-ból nyolcvan darab fogyott 1100 Ft-os áron, B-ből nyolcvan darab 1800 Ft-ért. A bevétel 80 × 1100 + 80 × 1800 = 232 000 Ft, a mennyiség 160 darab. A növekedés 32 000 Ft, vagyis 16%.
Változtasd meg először csak a mennyiségeket
Tartsd meg a régi árakat, de alkalmazd az új darabszámokat. Így 80 × 1000 + 80 × 2000 = 240 000 Ft adódik. A kiinduló 200 000 Ft-hoz képest a mennyiségek és a termékösszetétel együtt 40 000 Ft-tal növelték volna az árbevételt.
Ezután állítsd át az árakat is az új értékekre. A termék árváltozásának hatása 80 × 100 = 8000 Ft, B terméké 80 × (−200) = −16 000 Ft. A közös árhatás −8000 Ft. A két lépés összege 40 000 − 8000 = 32 000 Ft, pontosan a tényleges változás.
Válaszd külön a volument és az összetételt
A régi termékmixben az átlagár 200 000/150 = 1333,33 Ft/darab, a számolásban a kerekítetlen értékkel. Ha a 160 darabot ugyanilyen arányban értékesítettük volna, régi árakon 213 333,33 Ft bevételt kapnánk.
A tiszta volumennövekedés hatása ezért 13 333,33 Ft. Az új összetétel régi árakon már 240 000 Ft-ot ad, így a mixhatás 26 666,67 Ft. Összeadva a volumen, a mix és az ár hatását: 13 333,33 + 26 666,67 − 8000 = 32 000 Ft.
A B termék aránya egyharmadról egykettedre nőtt. Mivel annak régi egységára magasabb volt, az összetételváltás bevételnövelő hatású. Ez a megállapítás a bevételre vonatkozik; a két termék költségének ismerete nélkül a profithatást még nem ismerjük.
A bontás sorrendjét is dokumentáld
Ha először az árakat változtatod meg, és csak utána a mennyiségeket, a két köztes hatás más szám lehet. A végső összeg ugyanaz marad, de az együttes ár–mennyiség változás hozzárendelése eltér. Emiatt különböző időszakoknál azonos sorrendet használj.
A rugalmas költségvetési szemlélet is segít elkülöníteni az aktivitási szint és a fajlagos értékek változását. A most bemutatott, háromlépcsős bevételbontás saját képlet- és adatpélda.
A munkalaphoz termékenként régi és új darabszám, valamint tényleges átlagár kell. Egyszeri akciókat, devizahatást és újonnan megjelenő termékeket külön jelölj. A már nem értékesített és az új termékeknél a hiányzó bázisárat ne töltsd ki kitalált számmal; ezeket külön változási sorban lehet átláthatóan bemutatni.
Fordított sorrenddel is ellenőrizd a teljes változást
A főpéldában előbb a mennyiségeket változtattuk. Ellenpróbaként most a régi 100 A és 50 B darabszámra alkalmazd az új 1100 és 1800 Ft-os árat. A köztes bevétel 100 × 1100 + 50 × 1800 = 200 000 Ft. A régi mennyiségeken az árhatás tehát 0 Ft: A 10 000 Ft-os növekedését B 10 000 Ft-os csökkenése kiegyenlíti.
Innen az új mennyiségekre áttérve 232 000 Ft-hoz jutsz, vagyis a mennyiségek és a mix együttes hatása ezen az útvonalon 32 000 Ft. Mindkét bontás ugyanoda vezet: az elsőben +40 000 és −8000, a másodikban 0 és +32 000 Ft. Az eltérő felosztás a mennyiség és az ár együttes változásából adódik. Ennek összege A-nál (80 − 100) × (1100 − 1000) = −2000 Ft, B-nél (80 − 50) × (1800 − 2000) = −6000 Ft, együtt −8000 Ft.
Egy vezetői jelentésben ezért a számok mellé írd oda a bontás sorrendjét és a használt bázisárakat. Ha a számítás sorrendje két hónap között változik, az árhatás idősora is változhat pusztán a módszer miatt. A közzétett részösszegek egyezését a kerekítetlen értékekből ellenőrizd; az egész darabos főadatok mellé a mixet elkülönítő köztes lépésben elméleti, tört darabszám is tartozhat.
A kiszerelés változását is hozd közös alapra
Egy külön példában korábban tíz, egyenként hatdarabos csomagot értékesítettél 600 Ft/csomag áron. Később tizenkét, egyenként ötdarabos csomag fogyott 500 Ft/csomag áron. A csomagok száma 20%-kal nőtt, az eladott termékek mennyisége mégis mindkét időszakban 60 darab, az árbevétel pedig 6000 Ft. Az egységár termékdarabra vetítve végig 100 Ft.
Ha csomagot hasonlítasz csomaghoz, a kiszerelés változása külön mennyiségi és árhatásként jelenhet meg. Az alapdarabra átszámított nézetben ezek a változások eltűnnek. Előre rögzítsd, mit szeretnél mérni: csomagforgalmat vagy azonos méretű termékegységet. A két időszak mennyiségeit és egységárait ugyanarra az alapra számítsd át, majd ebből készítsd el a bontást.
Gyakori kérdések
Az átlagár emelkedése bizonyítja az áremelést?
Nem feltétlenül. A drágább termékek arányának növekedése változatlan egyedi árak mellett is emelheti az átlagárat.
Miért használunk kerekítetlen átlagot közben?
Azért, hogy a részhatások összege pontosan visszaadja a teljes változást. Kerekíteni a megjelenítés végén érdemes.
Ugyanez profitra is kiszámolható?
Kiegészíthető termékfedezetekkel és költségváltozásokkal. A bevételbontásból önmagában nem következik a nyereség változása.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. A megoldások ellenőrzése után minden helyes válaszért 1 pontot adj magadnak; a hibás, kihagyott vagy több válasszal megjelölt kérdés 0 pont. Összesen 0–3 pont szerezhető.
1. Mennyi a főpélda teljes bevételváltozása?
- A) 40 000 Ft
- B) −8000 Ft
- C) 32 000 Ft
2. Mi történik, ha az új árakat először a régi 100 A és 50 B darabszámra alkalmazod?
- A) 0 Ft a köztes árhatás.
- B) −8000 Ft a köztes árhatás.
- C) 32 000 Ft a köztes árhatás.
3. Miért kevés a 16%-os bevételnövekedés a nyereségváltozás megítéléséhez?
- A) Mert a bevétel csak darabszámból áll.
- B) Mert a termékköltségek és a további költségváltozások még hiányoznak.
- C) Mert a termékmix soha nem befolyásolja a nyereséget.
Megoldások és pontszám
1. C. 232 000 − 200 000 = 32 000 Ft. A 40 000 és −8000 az egyik választott bontás két részösszege.
2. A. 100 × 1100 + 50 × 1800 = 200 000 Ft, ugyanannyi, mint a régi bevétel. Az árhatás attól is függ, mely mennyiségeket tartod rögzítve.
3. B. A bevételbontás árakat és mennyiségeket használ. A nyereséghez az eladott termékek fedezetét és a többi érintett költséget is vizsgálni kell.
3 pont: A bontási sorrendet és a teljes egyezést is értelmezted. A saját idősorodban rögzíts egy következetes sorrendet.
2 pont: Az 1. kérdéshez a két végállapotot, a 2.-hoz a fordított sorrendű ellenpróbát, a 3.-hoz a bevétel és a nyereség adatigényét nézd át.
0–1 pont: Először számold ki a 200 000 és 232 000 Ft-ot. Ezután csak egyetlen tényezőt változtass lépésenként, és minden köztes állapothoz írd oda a használt árakat és darabszámokat.